1. Kémiai összetétel (a magok megkülönböztetése)
Bronz
Nem alapfém: A réz (Cu) az elsődleges komponens (tipikusan 80-95%).
Kulcsötvöző elem: Az ón (Sn) a hagyományos és meghatározó adalékanyag (5-20%).
Egyéb adalékanyagok(testreszabáshoz):
Foszfor (P): Javítja a szilárdságot és a korrózióállóságot (pl. foszforbronz).
Alumínium (Al): Növeli a kopásállóságot és a magas hőmérsékleti -stabilitást (pl. alumíniumbronz).
Ólom (Pb): Növeli a megmunkálhatóságot (pl. ólmozott bronz).
Cink (Zn): Kis mennyiségben hozzáadható a költségek csökkentése érdekében, de az ón továbbra is a domináns ötvözőelem.
Sárgaréz
Nem alapfém: A réz (Cu) az elsődleges komponens (tipikusan 60-90%).
Kulcsötvöző elem: A cink (Zn) a fő adalékanyag (10–40%).
Egyéb adalékanyagok(teljesítmény hangoláshoz):
Ólom (Pb): Javítja a megmunkálhatóságot és csökkenti a súrlódást (pl. szabadon{2}}vágó sárgaréz).
Ón (Sn): Növeli a korrózióállóságot (különösen tengeri környezetben, pl. tengeri sárgaréz).
Nikkel (Ni): Növeli a szilárdságot és a rugalmasságot (pl. nikkel sárgaréz).
Alumínium (Al): Magas hőmérsékleten javítja az oxidációval szembeni ellenállást.
2. Fizikai és mechanikai tulajdonságok
3. Gyártás és feldolgozás
Bronz
Öntvény: Előnyben részesített módszer (pl. homoköntés, beruházási öntés) kiváló folyékonysága miatt; nagy alkatrészekhez (pl. szelepek, fogaskerekek, szobrok) használják.
Kovácsolt feldolgozás: Korlátozott (az alacsonyabb hajlékonyság miatt); a melegmunka gyakoribb, mint a hidegmunka.
Megmunkálás: Keményebb szerszámozást és lassabb sebességet igényel; Az ólmozott bronzot precíziós megmunkálást igénylő alkatrészekhez használják.
Sárgaréz
Kovácsolt feldolgozás: Domináns módszer (hideg megmunkálás: húzás, extrudálás, sajtolás; meleg megmunkálás: kovácsolás, hengerlés); csövekhez, csövekhez, lemezekhez és vezetékekhez használják.
Öntvény: Összetett formákhoz (pl. csaptelepek, szerelvények) használják, de ritkábban, mint a bronzhoz.
Megmunkálás: Jól megmunkálható (az ólmozott sárgaréz széles körben használatos csavarokhoz, anyákhoz és precíziós alkatrészekhez).
Csatlakozás: Könnyen forrasztható, keményforrasztható és hegeszthető (összeszereléshez jobb, mint a bronz).
4. Alkalmazások (ipari-specifikus felhasználások)
Bronz
Ipari gépek: Csapágyak, perselyek, fogaskerekek és kopólemezek (kiváló kopásállóság).
Tengerészmérnökség: Légcsavarok, hajótest szerelvények és tengervízszelepek (nagyobb korrózióállóság sós vízben).
Építészet és művészet: Szobrok, szobrok, dísztáblák és történelmi emlékek (a patinaképződés esztétikai értéket ad).
Elektromos és elektronikai: Rugók, csatlakozók és kivezetések (a foszforbronz jó elektromos vezetőképességet és fáradtságállóságot biztosít).
Repülőgép: Magas{0}}hőmérsékletű alkatrészek (az alumíniumbronz ellenáll az oxidációnak magas hőmérsékleten).
Sárgaréz
Víz- és csőszerelés: Csövek, szerelvények, csaptelepek és szelepek (könnyen alakítható, korrózióálló -ivóvízben).
Hardver és rögzítőelemek: Csavarok, anyák, csavarok és zsanérok (kiváló megmunkálhatóság és rugalmasság).
Elektromos alkatrészek: Elektromos vezetékek, csatlakozók és kivezetések (jó elektromos vezetőképesség; olcsóbb, mint a réz).
Hangszerek: Trombiták, harsonák és tubak (akusztikus tulajdonságok és arany megjelenés).
Autóipar: Hűtőmagok, fékvezetékek és dekoratív díszítőelemek (formázhatóság és korrózióállóság enyhe környezetben).
Fogyasztási cikkek: Zárak, kulcsok, cipzárok és dekorációs elemek (esztétikus megjelenés és kivitelezhetőség).
5. Költség és elérhetőség
Bronz: Általában drágább, mint a sárgaréz. Az ón ritkább és drágább fém, mint a cink, ami megnöveli a gyártási költségeket.
Sárgaréz: Költséghatékonyabb-. A cink bővelkedik és megfizethető, így a sárgaréz népszerű választás a nagy-mennyiségű, költség-érzékeny alkalmazásokhoz.
Elérhetőség: Mindkettő széles körben elérhető, de a bronzötvözetek (pl. alumíniumbronz, foszforbronz) hosszabb átfutási idővel rendelkezhetnek az egyedi készítmények esetében.
