Hogyan változtatja meg a hidegmegmunkálási folyamat a nikkel{0}}alapú ötvözetek szakítószilárdságát és hajlékonyságát?
1. A hidegmegmunkálás által kiváltott mikroszerkezeti változások mechanizmusai
Diszlokációsokszorozás és gubanc: Külső igénybevétel hatására az ötvözetszemcséken belül nagyszámú diszlokáció keletkezik. Ezek a diszlokációk mozognak és kölcsönhatásba lépnek egymással, és kusza diszlokációcsoportokat, sejtstruktúrákat vagy diszlokációfalakat képeznek. Ez nagy-sűrűségű diszlokációs zónát hoz létre, amely akadályozza a későbbi diszlokáció mozgását.
Szemcsetorzulás és töredezettség: Az eredeti egytengelyű szemcsék a deformáció iránya mentén megnyúlnak, laposodnak, esetleg töredezettek, rostos mikrostruktúrát alkotva. Kicsapás-edzett nikkel-alapú ötvözetek (pl. Inconel 718) esetén a hidegmegmunkálás az erősítő fázisok (pl. '' fázis) deformálódását és a deformáció iránya mentén történő elrendezését is okozhatja.
Munkakeményítő hatás: A diszlokációk felhalmozódása és a szemcsetorzulás növeli az ötvözet belső energiáját, ami a keményedési jelenséghez vezet, ami a mechanikai tulajdonságok változásának alapvető oka.
2. Hatás a szakítószilárdságra: Jelentős javulás
A diszlokáció erősítése: A kusza diszlokációk és a sűrű diszlokációs falak akadályozzák a diszlokáció mozgását. Amikor az ötvözet húzófeszültségnek van kitéve, további erőre van szükség ezen akadályok leküzdéséhez, ami a folyáshatár meredek növekedését eredményezi. Például a hidegen hengerelt Inconel 625 ötvözet folyáshatára 50–80%-kal nő a lágyított állapothoz képest.
Gabonafinomítás erősítése (másodlagos hatás): Az erős hidegmegmunkálás a durva szemcséket finom részszemcsékké törheti. A Hall-Petch kapcsolat szerint a finomabb szemcsék több szemcsehatárt jelentenek, ami tovább akadályozhatja a diszlokáció mozgását, és hozzájárulhat az erőnövekedéshez.
Szinergikus erősítés csapadékfázisokkal: Kicsapásos -edzett nikkel-alapú ötvözetek esetében a hideg megmunkálás elősegíti a finom erősítő fázisok egyenletes kiválását a későbbi öregítési kezelés során. Ezek a finom fázisok együttműködnek a diszlokációkkal, hogy tovább fokozzák a szakítószilárdságot. Például a hidegen húzott Monel K-500 ötvözet öregítés után nagyobb szakítószilárdságot mutat, mint az egyedül öregítéssel feldolgozott ötvözet.
3. A hajlékonyságra gyakorolt hatás: fokozatos redukció
A diszlokáció felhalmozódása{0}}kiváltotta ridegség: A kusza diszlokációk nagy sűrűsége csökkenti a szemcséken belüli diszlokációk mobilitását. A húzó deformáció során az ötvözet nem tud elegendő képlékeny alakváltozáson átmenni a diszlokációs mozgás miatt, ami korai töréshez és csökkent nyúláshoz vezet.
Mikrorepedés kezdete: Erős hideg megmunkálás mikrorepedések kialakulását okozhatja a deformált szemcsék vagy a szemcsék és az erősítő fázisok közötti határfelületeken. Ezek a mikrorepedések húzófeszültség hatására gyorsan terjednek, tovább rontva a hajlékonyságot.
Anizotrópia hatás: A hideg megmunkálással kialakított rostos mikrostruktúra az ötvözet hajlékonyságát anizotrópvá teszi. Az alakváltozási irány mentén viszonylag jobb a hajlékonyság, míg az alakváltozási irányra merőlegesen jelentősen csökken.
4. Helyreállítás és újrakristályosítás: A tulajdonságváltozások visszafordítása
Helyreállítás: A hidegen megmunkált ötvözet felmelegítése az átkristályosítási hőmérséklet alatti hőmérsékletre megszünteti az ötvözet belső feszültségét anélkül, hogy megváltoztatná a rostos mikrostruktúrát. Ez a folyamat enyhén csökkenti a szilárdságot és visszaállítja a rugalmasságot.
Újrakristályosítás: Az átkristályosodási hőmérsékletre való felmelegítés (nikkel-alapú ötvözetek esetében jellemzően 800-1100 fok) lehetővé teszi az új, egyenlő tengelyű szemcsék gócképződését és növekedését, helyettesítve a deformált rostos mikrostruktúrát. Ez teljesen kiküszöböli a munkakeményedést, visszaállítja az ötvözet hajlékonyságát a lágyított állapotba, miközben a szakítószilárdsága ennek megfelelően csökken.









