Melyek az Inconel fokozatai

1. Melyek az Inconel fokozata?

Inconsel 600: Nikkel-króm ötvözet (72% NI, 14-17% CR), kiválóan ellenállva a magas hőmérsékletű oxidációnak és korróziónak a savakban, lúgban és a tengervízben. Kémiai feldolgozásban, hőcserélőkben és nukleáris alkalmazásokban használják.

Inconel 625: 58% Ni, 20-23% CR-t és szignifikáns molibdén (8-10%) és niobium (3,15-4,15%) tartalmaz. Kiváló korrózióállóságot kínál agresszív környezetben (pl. Tengervíz, klorid oldatok) és magas hőmérsékleten 980 fokig (1800 fok). Széles körben használják a repülőgép-, tengeri és olaj-/gáziparban.

Inconel 718: Csapadékkal keményített ötvözet (50-55% NI, 17-21% CR, 5-6,5% NB), kivételes kúszási ellenállással és 650 fokig (1200 fok). ″ (Ni₃nb) csapadékok keménységet biztosítanak, ideálissá téve a gázturbinák, rakétamotorok és a nagynyomású alkatrészek számára.

Inconel X-750: Csapadékkal keményített fokozat (70%+ Ni, 14-17% CR, Al/Ti a fázisképződéshez), nagy szilárdságú, 760 fokos (1400 fok). Repülőgép -rögzítőelemekben, turbinapengékben és kriogén alkalmazásokban használják.

Inconel 617: Nikkel-chromium-kobalt ötvözet (50% Ni, 22-24% CR, 10-15% CO), kiváló oxidációs rezisztenciával 1100 fokig (2012. évi fok). Általános a gázturbina -égőkben és az ipari kemencékben.

Inconel 686: Magas molibdén fokozat (48% Ni, 21-23% CR, 16-18% MO), extrém ellenállva a pontozással és a réskorrózióval a halogenidben gazdag környezetben (pl. Tengervíz, savak). A kémiai feldolgozáshoz és a sótalanításhoz használják.

Inconel 738LC: Az Inconel 738 alacsony szén-dioxid-kibocsátású változata, amelyet 900 fokos kúszórezisztencia (1650 fok) optimalizáltak. Gázturbinapengékben és forró metszetű alkatrészekben használják.

2. Az Inconel rozsdásodik a vízben?

Védő króm -oxid (CR₂O₃) réteg, amely a felületén képződik, megakadályozva a további oxidációt.

Magas nikkel-tartalom (gyakran 50%+), ami fokozza a vizes korrózió ellenállását, beleértve a tengervíz, az édesvíz és a nagy tisztaságú vizet.

3. Miért reped az Inconel?

Termikus fáradtság -repedés: Akkor fordul elő, amikor az alkatrészek ismételt fűtésen és hűtésen mennek keresztül (pl. Gázturbina alkatrészek), ami ciklikus hőtágulást/összehúzódást okoz. Ez olyan stresszt okoz, amely az idő múlásával gyengíti a gabona határait, és repedésekhez vezet.

Kúszórepedés: At high temperatures (>650 fok /1200 fok F), a hosszan tartó feszültség fokozatos deformációt (kúszást) okozhat. Ha a stressz meghaladja az ötvözet kúszószilárdságát, akkor a repedések kialakulnak, általában a gabonahatárok mentén, ahol a diffúzió és az üresség növekedése koncentrálódik.

Stressz -korrózió -repedés (SCC): Korróziós környezetben (pl. Kloridban gazdag víz, kénsav) történik, amikor az anyag húzóstressz alatt van. A korrózió és a stressz kombinációja gyengíti a mikroszerkezetet, és olyan repedéseket kezdeményez, amelyek gyorsan terjednek.

Hegesztési hibák: A rossz hegesztési gyakorlatok (pl. Nem megfelelő hő bemenet, szennyeződés vagy gyors hűtés) forró repedést (megszilárdulási repedéseket) vagy hideg repedést (hidrogén-indukált repedést) okozhatnak a hegesztési zónákban, ahol az ötvözet mikroszerkezete megváltozik.

Mechanikus túlterhelés: Az ötvözet hozamszilárdságának vagy végső szakítószilárdságának túllépése statikus vagy dinamikus terhelések mellett (pl. Az ütés) gömbölyű vagy törékeny repedéshez vezethet, a hőmérséklettől és a feszültség sebességétől függően.

4. Az Inconelnek passzivációra van szüksége?

Természetes passziváció: Az Inconel védő króm -oxidréteget képez spontán módon, ha levegő vagy oxigénnel kezelt környezetnek vannak kitéve. Ez a réteg megakadályozza a további korróziót, így a passziváció szükségtelen az általános felhasználásra.

Megmunkálás, őrlés vagy hegesztés után: Ezek a folyamatok eltávolíthatják a természetes oxidréteget, vagy elhagyhatják a felületi szennyező anyagokat (pl. Vasrészecskék a szerszámokból). A passziválás (salétromsav vagy citromsav -oldatok felhasználásával) eltávolítja a szennyező anyagokat és felgyorsítja a friss, egységes oxidréteg kialakulását, fokozva a korrózióállóságot.

Nagy tisztességes vagy kritikus alkalmazások esetén: Az olyan iparágak, mint a repülőgép- vagy gyógyszeripar, meghatározhatják a passzivációt a maximális korrózióállóság biztosítása érdekében, különösen az agresszív folyadékoknak kitett alkatrészekben.